Hajdúszoboszló

Néhány szó a településről:
Hajdúszoboszló Debrecentől 21 km-re fekvő alföldi város Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói kistérségének központja, Magyarország egyik legnagyobb termálvizű fürdőhelye.

Látnivalók:


Harangház: Rácz Zoltán építész által emelt Harangház, ahol Oborzil Editnek, a városunkban született iparművésznek és férjének, Jeney Tibornak a különleges haranggyűjtemény-adománya nézhető meg. A művészi kivitelű mintegy félszáz harang különleges alumínium ötvözetből készült. A "békeharangok" a zengő-csengő hangzásukat a köpenyükbe hasított különböző réseknek köszönhetik. A világszabadalomként jegyzett műalkotások szépségeit növelik a környezetükben kialakított folyócskák, a kis tó, a sziklakert, a magyarság történelmével, mondavilágával kapcsolatos jelképek (pl. turulmadár, életfa, csodaszarvas) és a fából faragott totemoszlopok.


Gönczy Pál Mellszobor: Gönczy Pál a magyar pedagógia kiemelkedő alakja. Kortársai elsősorban a polgári népoktatás kezdeményezőjeként ismerték el munkásságát. Jelentős számú (közel száz) publikációja jelent meg e tárgyban.
Külföldi tanulmányútjain is meggyőződött nézetei helyességéről és arról is, hogy az elméleti oktatás mellett milyen fontos nevelő hatása van a gyakorlati ismeretek elsajátításának. Tevékenységére már 1848 előtt felfigyeltek, de csak a kiegyezés után kerülhetett Eötvös József Közoktatási és Vallásügyi Minisztériumába, és tevékenyen vett részt az 1868-as Népiskolai Törvény előkészítésében, végső formába öntésében.
Sokoldalú tevékenységére jellemző, hogy írt ABC-s könyvet, tervezett iskolai térképeket, megírta az első magyar nyelvű növényhatározót, tervezett iskolai bútorokat, és nagyon fontos, hogy pedagógiai elvei között, már akkor lényegesnek tartotta az egyéniség tiszteletét, a testi fenyítés elítélését.
Megbecsülésére jellemző, hogy már kortársai kezdeményezték egy Gönczy szobor felállítását. Végül 1910. szeptember 4-én a Hajdú Vármegyei Tankerületi Tanítók Gönczy Egyesülete kezdeményezésére - közadakozásból - a református templom mellett felavathatták, Somogyi Sándor által készített mellszobrát. Az avatás alkalmából díszközgyűlést tartottak a Polgári iskola tornatermében, méltatva Gönczy Pál munkásságát, majd este hangversenyt rendeztek a Kisbika Szálló dísztermében.
A jelenleg is köztéren álló alkotások között ez a legrégebben felavatott köztéri szobrunk, melyet mind a mai napig láthatunk.


A Növekedés Szimbóluma: A Gyógyfürdő főbejárata mellett lévő parkban állította fel a Szoboszlói Kulturális Közösség Szabó László "A növekedés szimbóluma" című bronz- szobrát. Az alkotást a művész családja bocsátotta a város rendelkezésére. A szobor felavatására 1992. szeptember 8-án, Szabó László születésének 75. évfordulóján került sor.
Szabó László 1917-ben született Debrecenben, a család hamarosan Szoboszlóra költözött, így gyermekkorát városunkban töltötte.
Ez az erős kötődés a szülőhazához meghatározója lett egész életének, művészetének. Talán azért is, mert 1944-ben elhagyta az országot, Franciaországban, Németországban élt és vált Európa szerte, sőt a kontinensen túl is elismert művésszé. A világ számos nagyvárosában, azok múzeumaiban találkozhatunk szobraival. A hetvenes évek végétől kezdve egyre gyakrabban látogatott haza, és egyre több időt töltött Bocskai utcai házában. 1984 decemberében a család és a barátok hiába vártak, már nem tudott hazajönni. A Párizs melletti Ravenelben helyezték örök nyugalomra.


I. Világháborús Emlékmű: A Református templom kertjében találjuk meg városunk I. világháborús emlékművét.
A város elégedett lehetett Somogyi Sándor szobrászművész köztéri munkájával (ugyanis a Gönczy Pál mellszobrot ő készítette el, 17 évvel korábban), mert az I. világháborús emlékmű elkészítésével is őt bízta meg. A pénzt az emlékműre közadakozásból gyűjtötték, de szép lassan gyűlhetett, mivel az avató-ünnepségre csak 1927. október 20-án kerülhetett sor.
A krónikákból kiderül, hogy a város kasszája szinte üres volt, az emlékmű avatására mégis nagyszabású ünnepségsorozattal készültek, ahol az egész város mozgósítva volt, a lovasbandériumtól az iskolákig. Az emlékmű avatására meghívták Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját, tették ezt azért is mert az ekkortájt feltört gyógyvíz és gáz hasznosításának megvalósítása óriási anyagi gondokat okozott a városnak, így a kormányzótól pénzügyi segítséget reméltek.
Ezért aztán nem sokat törődve azzal, hogy egy háborús emlékmű avatására kerül sor, melyen 1051 szoboszlói hősi halott neve található, színes külsőségekkel, egy 500 fős bankettel zárták az ünnepségsorozatot.
A régi gondok, ünnepségek azóta feledésbe merültek, az emlékmű maradt, melynek talapzatára a hozzátartozók a mai napig lerakhatják az emlékezés virágcsokrait.


II. Világháborús Emlékmű: 1996. Május 9-én volt 64 éve annak, hogy századunk legpusztítóbb háborúja a II. világháború véget ért, és amelyben Szoboszló a lakosságának számarányához viszonyítva az egyik legtöbb áldozatot hozó települések közé tartozott. 737 hősi halottat vettek nyilvántartásba, de a valós áldozatok, eltűntek száma ennél jóval több volt.
A háború után, évtizedekig még gondolni sem lehetett arra, hogy emlékművet állítsunk halottainknak. 1988-ban végre elérkezett az idő, hogy a II. világháborús emlékművét is felállíthassa a város.
A kezdeményező a Hazafias Népfront Városi Bizottsága volt, mely előbb egy "Emlékbizottságot" hozott létre, majd gyűjtést indított el az emlékmű létrehozására. Miután a lakosok és a város támogatás által a pénz összegyűlt, megbízták Bene Miklós szobrászépítészt a mű kivitelezésére. Az avatásra 1990. május 5-én került sor.
Az emlékművet készítő művész sajnos 1991. januárjában tragikus hirtelenséggel elhunyt.
19 éve áll tehát a Hősök terén ez a három tagból álló emlékoszlop, melyből egy a magyar hősi halottak nevét, egy pedig a városunkból elhurcolt zsidó áldozatok neveit tartalmazza.


Harsányi Bálint Emlékműve: Harsányi Bálint huszár- kapitány emlékoszlopát a református templomkert mellett állították köztérre. Az alkotás elkészítésére Seregi József budapesti szobrászművészt kérték fel. A város vezetői először Thököly Imre lovas szobrának felállítására gondoltak, ám végül a nem kevésbé jelentős személyiség, Harsányi Bálint süttői mészkőből készült emlékoszlopát állította fel a város 1984. október 9-én.
Harsányi Bálint 1820-ban született Hajdúszoboszlón. Élethivatásául a katona pályát választotta. A Császári és királyi huszárezred 2. századában szolgált, Galíciában. Itt értesültek a készülő 1848-as forradalomról és kezdeményezésére 131 bajtársával elhagyták ezredüket, és hazaszöktek Magyarországra, a haza és a forradalom védelmére. Az 1849-es tavaszi hadjáratban, már mint huszárkapitány vezette seregét. A rákosmezei csatában halt hősi halált.
Sajnos az emlékoszlop felirata helytelen, mivel azt olvashatjuk rajta, hogy a "Nemzetgyűlés hívására" jöttek haza. Ez azért nem történhetett így, mert a Nemzetgyűlési választások csak hazaérkezésük után kezdődtek el, és az csak ezután ült össze. Harsányi Bálint legendás alakját több irodalmi, képzőművészeti alkotás, sőt film is idézi (pl. Jókai Mór: Kőszívű ember fiai, Kósa-Sára-Csóri: 80 huszár).


Dr. Pávai Vajna Ferenc Mellszobra: A Gyógyfürdő termál- bejáratával szemben lévő Szent István Parkban található meg Dr. Pávai Vajna Ferenc geológus bronzból készült mellszobra, Somogyi Árpád szobrászművész alkotása.
A megbízó Hajdúszoboszló Város Tanácsa volt, az avatóünnepségre 1989. május 26-án került sor, Pávai Vájna Ferenc halálának 25. évfordulóján. 123 éve szüle- tett ez a nagyszerű tudós, akinek nem túlzás, azt köszönhetjük, hogy városunk kiemelkedett a szürke hajdú- sági mezővárosok sorából, és mára - idegenforgalmi szem- pontból - a megye legjelen- tősebb települése lett.
Pávai Vájna Ferenc az erdélyi Csongován született, iskoláit Nagyenyeden végezte. Majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott geológiából.
Az első (1924-25) sikeresen végződő tiszántúli fúrásának eredményeként 1091 méter mélyből feltört 73 fokos gyógyvizünk. Majd ezt követően Karcagon, Debrecenben, Szolnokon és Szegeden is. Eredményes munkájára külföldön is felfigyeltek, dolgozott Ausztráliában, Franciaországban. Csak hazája megbecsülését nem érezhette soha, és Szoboszló városáét sem. Ugyanis 1962-63-ban lakáskérelemmel fordult a városhoz, melyet elutasítottak - így számkivetetten halt meg, egy Baranya megyei kis falu bányászlakásában, 1964-ben. Az 1976-ban, a város által adományozott posztumusz díszpolgári cím túl késői megbecsülése volt munkásságának.


Zászló: A Szilfákalján, a gyógyszertár és az ún. francia-házak övezte parkban látható Kígyós Sándor "Zászló" c. szobra. A dél-afrikai sötétszürke gránitból készült alkotás a Szoboszlói Kulturális Közösség és a Városi Művelődési Központ kezdeményezése nyomán kerülhetett köztérre. És hogy éppen a "Zászló" c. szobor került kiválasztásra a gazdag életműből - ezért köszönetet kell mondanunk a művész özvegyének, aki segített a választásban, és hozzájárult ahhoz, hogy a művet felnagyíthassuk köztéri méretre. A felnagyítást Kígyós Sándor barátja Ila Gyula vállalta és végezte el, pécsi műhelyében.
A szoboravatásra 1994. október 15-én került sor. A szép számban megjelent vendégek között ott találhattuk a művész szoboszlói barátait, tanárait, rokonait - mivel Kígyós Sándor gyermekkorát városunkban töltötte.


Erődfal és Sarokbástya: A Református templom körül látható a védőfal egy szakasza a megmaradt sarokbástyával. Maga a fal a régészeti kutatások szerint XV. századi eredetű, de azt a hajdúvitézek a saját igényeik szerint tovább erősítették.
A mintegy húsz méter hosszú falon láthatók a hajdúk által annak idején nyitott körte alakú lőrések, maga a sarokbástya kör alakú. Az 1961-es helyreállítás során a kifagyott, elporladt, sérült téglákat pótolták, a sarokbástya tetőzetét pedig zsindelyfedéllel látták el.
Valamennyi hajdúváros temploma erődített volt, a szoboszlói azonban különbözött a többitől: vizesárokkal vették körbe, a vizet az akkor még vízimalmok hajtására is alkalmas Köselyből vezették ide. A hely szomorú nevezetessége, hogy 1660-ban itt, a "templom kerítésében", azaz az erődített templom területén védekezett a hajdúváros elszánt lakossága a török ellen. Szejdi budai basa rettenetes bosszút állt, csapatai lemészárolták az ottrekedteket. Az eseményt az erődfalon elhelyezett emléktábla örökíti meg, a sarokbástyában pedig erődtörténeti kiállítást láthatunk.
A református templomot egykor sarokbástyákkal védhetőbbé tett erődfal vette körül. Az egyik sarokbástyát a földben lévő maradványok felhasználásával rekonstruálták.


Római Katolikus Templom: A Szent László tiszteletére szentelt templomot barokk stílusban építették. Freskóit a katolikus egyházi művészet jeles képviselője, Takács István készítette az 1930-as években. A diadalíven megelevenedik a város múltja.


Református Templom: A Kálvin téren áll a Református templom. Gótikus stílusban épült a XV. században, amelynek erődfala a város talán legfontosabb műemléke Átépítése a középkori alapok felhasználásával 1711-1717 között történt barokk stílusban. Egy évszázad múltán, 1818-ban klasszicista elemek felhasználásával bővítették, és 1827-29-ben copf toronysisakkal látták el.


Bocskai István Múzeum: A múzeum Bocskai István (1557-1606) erdélyi fejedelem, a Hajdúkerület létrehozójának nevét viseli. Bocskai a szolgálatába szegődött hajdúkat saját birtokain telepítette le, földet és kollektív nemességet adományozott nekik. Ennek fejében háború idején katonáskodással tartoztak.
A Bocskairól elnevezett utcán, a róla elnevezett múzeum központi épületében látható a Hajdúszoboszló története a kezdetektől napjainkig című, 1995-ben újrarendezett várostörténeti gyűjtemény.
A kiállítás legbecsesebb darabja az országosan is számon tartott Bocskai-zászló, amelyet a hagyomány szerint a fejedelem adományozott a hajdúvitézeknek.


Múzeumi Galéria: A galéria a Bocskai Múzeum részegysége. Cseh Gusztáv és Miskolczi László művészi örökségét ismerhetik meg látogatói.
Itt tartják a Bocskai István Múzeum időszaki kiállításait is.
Az udvaron szabadtéri fejfakiállítás enged bepillantást a környékbeli református temetők világába.
A kiállított anyag Hajdúszoboszló mellett Földesről, Kabáról, Hajdúszovátról és Nádudvarról származik.


Nemzetközi Modern Múzeum: A Nemzetközi Modern Múzeum alapítója a szoboszlói kötődésű Joseph Kadar Párizsban élő képzőművész.
Kádár József ugyan Debrecenben született, de 1939-től 1954-ig Szoboszlón élt, majd Franciaországban telepedett le. Párizsban talált rá az elektrografikára. Ott lett figuratív festőből kísérletező művész, szakítva az ecsettel. Azóta fénymásolóval, számítógéppel készíti egyedi alkotásait, műveivel több hazai és még több külföldi városban szerepelt.
Múzeuma 1996 szeptemberében nyílt meg a Bocskai utca 14. szám alatt.
A modern művészeti kiállítás érdekében sokat tett a Városi Művelődési Központ és a Szoboszlói Kulturális Közösség, hogy ezzel is gyarapítsa a helyi kulturális értékeket, szolgálatot tegyen a dinamikusan fejlődő fürdőváros idegenforgalmának. A múzeum nyitóünnepségének fényét emelte, hogy díszvendége volt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság akkori elnöke is. Amint Hann Ferenc művészettörténész fogalmazott: "A Nemzetközi Modern Múzeum anyaga, mely sokrétű, több irányzatot, számos műfajt és sokféle technikát foglal magába, a XX. század elejétől napjainkig terjed - a festmények, szobrok, kollázsok egyedi és sokszorosított grafikák, elektrografikák, (art electro-images), computer-grafikák, mail art post-mail-art, livres objets (könyv-tárgy), recup'art, fotók stb."
Az első alapozó kiállításon mintegy száz művész alkotása volt látható. A nemzetközileg is elismert művészek közül olyan nevek szerepeltek, mint Le Corbusier, P. Picasso, a magyar származású V. Vasarely, a hazaiak köréből: Haraszty István, Keserű Ilona, Schéner Mihály, Rácz György, Szabó László, Tilles Béla és mások.
Joseph Kadar az állandó kiállítás időnkénti átrendezésével, önálló időszaki kiállításaival (Nemzetközi Kollázs Biennale 1997, Nemzetközi Post-Mail-Art Biennale 1999, Változó geometriai formák 2000) igyekszik megismertetni a közönséget a kortársművészet legjelentősebb alkotásaival.


Népművészeti Kiállítás: 1993 óta fogadja a látogatókat a Hajdú-Bihar megye népművészete és a Szoboszló élő népművészete című kiállítás.
A kiállítás egyik része átfogóan mutatja be Hajdú-Bihar Megye népművészetét, míg a másik része több régi mesterség hajdúszoboszlói művelőinek remekeit tárja elénk. Az kiállított tárgyak mellett ott találjuk az alkotó nevét és címét, így meg is látogathatjuk őket saját műhelyükben.
Kis múzeumi bolt is fellelhető a kiállításban: Fazekas Lajos fazekasnak, a Népművészet Mesterének feketekerámiáiból vásárolhatnak a látogatók.




Szórakozás:


Hungarospa Gyógyfürdő (52/558-558): A termálfürdő épülete 1999- ben teljesen megújult. A modern kétszintes épületben a gyógyászati kapacitás a duplájára nőtt. Négy új nyitott medence épült, melyekben a különböző attrakciók segítségével még inkább felüdülhet a fürdőző. E nyitott medencéket körülölelik a tágas közlekedő folyosók. A termálfürdő csarnokában három fedett 32, 36,38 C hőfokú gyógyvizes medence található.
A medencecsarnok felújítására 2002 őszén került sor a Széchenyi Terv támogatása segítségével. Szintén ekkor épült az úgynevezett kádfolyosó feletti emeleti szárny, ahol elsősorban a szomszédos Aqua-Sol szálloda vendégei részére alakítottunk ki kezelő helyiségeket.
A földszinten, a bejárattól balra három orvosi rendelő, kezelőhelyiségek és a gyógytornaterem, tangentor kezelőhelyiségek találhatók.
Az emeleten masszírozók, kezelőhelyiségek és tágas pihenők várják a vendégeket.
A gyógyulni vágyóknak elkülönített pihenőparkban biztosított a pihenés.
Akik idegenkednek a természet nyújtotta gyógyulástól, bizonyosan megváltoztatják a véleményüket, ha a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdőben kezeltetik magukat.
A gyógyvíz ereje és egyéb gyógytényezők együttes hatása eredményezi, hogy ezrek lelnek nálunk gyógyulásra. A jódos, brómos, konyhasós gyógyvíz elsősorban reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas. Az idült mozgásszervi betegségeknél, kopásos, degeneratív betegségeknél a tapasztalatok szerint az orvos előírásait betartók több, mint 90 százaléka szépen javul.
A fürdőkúra hatása sebészeti, idegi, bőrgyógyászati eredetű megbetegedések ( ekcéma, pikkelysömör ) kezelése során is észlelhető. Ortopédiai műtéteken átesett betegek rendszeresen látogatják fürdőnket utókezelés céljából. Jó eredmény érhető el agyvérzés utáni állapot, Heine medin kór után kialakult bénulás, idült idegfájdalmak és ideggyulladások kezelésében.
A szoboszlói víz jó hatású nőgyógyászati gyulladások esetén is. Meddő nők két-háromszor megismételt kúrák után gyakran számoltak be fogamzásról. Ennek magyarázata, hogy vizünkben bitumenhez kötődve ösztrogén is található.
A gyógyfürdőben több, mint negyven féle kezelés áll a betegek rendelkezésére. A különböző gyógykezeléseket kombinálva alkalmazzák. Többek között masszázst, iszapkezelést, súlyfürdőt, víz alatti masszázst, víz alatti gyógytornát, különböző elktroterápiás kezeléseket és alegmodernebb szoft lézer kezelést is alkalmaznak.


Hungarospa Strand (52/558-558): A hajdúszoboszlói gyógyfürdő nemcsak a gyógyulni vágyókat vonzza. A nyári főszezonban a strandturizmus hódít. A 30 hektáros parkban elterülő strand május 1-től szeptember 30-ig tart nyitva. Nyaranta százezrek nyernek felüdülést 13 medencéjében, köztük a hullám, pezsgő, gyerek és élménymedencékben. Májusban és szeptemberben a strand a vendégforgalomtól függően csökkentett számú medencével üzemel.
A Széchenyi terv jóvoltából 2002-ben teljesen megújult a strand infrastruktúrája , az Európai Uniós követelményeknek megfelelő, új, vízforgató-szűrő rendszerben üzemelő medencék épültek. Az igazi szenzáció azonban az úgynevezett mediterrán tengerpart, mely 6200 m2-es vízfelületével Közép-Európa legnagyobb épített medencéjének számít. A fokozatosan mélyülő, hullámzó óriásmedence a csónakázótótól gáttal van elválasztva, látványát kalózhajó, világítótorony teszik teljessé. Homokos partja és a pálmafák a tengerparti fürdőzés élményét keltik.
2005-ben ismét kedveskedetünk a vendégeknek néhány kisebb fejlesztéssel. A gyógyvizes pezsgőmedencénél napárnyékolót állítottunk fel az erős sugárzás ellen. A mediterrán tengerpart óriás medencéjében élethű bálnafarok kandikál ki a vízből.
A gyermekmedencék terében pedig attraktív állatfigurákat helyeztünk el. A pancsoló medencénél mosolygó fókák és teknősök, a gyerekmedencében lévő vízilovak a fényképezkedő vendégek nagy kedvenceivé váltak. 


Hungarospa Aquapark (52/588-588): A családi vízi szórakoztatási örömöket szem előtt tartva a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő 2000-ben megépíttette a strandon Magyarország első csúszdaparadicsomát.
Az Aquapark a hazai és külföldi vendégek körében egyaránt óriási népszerűségre tett szert.
A 12 méter magas indítótoronyból indulva kilenc különféle pályából választhatnak a nagy csobbanás szerelmesei. Van itt négypályás versenycsúszda, kétféle kamikáze, óriás csavarcsúszda, "fekete lyuk", és "őrült folyó". Utóbbiakon kizárólag extra úszógumikkal csúszhatunk.
Az apróságokat a tengerparti világ csobogói, a medencében álló élethű elefántjai, két gyermekcsúszda, valamint fajátszótér kápráztatja el!
A csúszdapark a strand hátsó részén lévő egy hektáros területen található, szerelmesei délutáni vagy egész napra szóló karszalag belépőt válthatnak.
Mivel az Aquapark kapacitása már az első két évben kicsinek bizonyult, ezért 2002-ben területét duplájára bővítettük, valamint 3 új csúszdaelem épült (Niagara, big hole, twister) , így a csúszdák összhossza meghaladja az 1 km-t.
Aki elfáradt a csúszdázásban a sodrófolyóban vagy a 3 új strandmedencében pihenheti ki magát (felnőtt, gyermek és bébimedence) A bébimedencében vízivár várja a legapróbbakat.


Aqua-Palace (52-558-558/302):
Az Aqua-Palace Fedett Élményfürdő Hajdúszoboszlón, Európa legnagyobb fürdõkomplexumának részeként jött létre. Az élményfürdő 15000 m2-en, 1600m2 vízfelülettel, egyszerre 1000 fő befogadására  alkalmas.
Az Aqua-Palace szolgáltatásai:
- Élményfürdőrendszer mindazoknak, akik különleges, tematikus fürdőmiliőre, egyedi wellness élményekre vágynak: trópusi fürdő, jégbarlangfürdő, mozi-fürdő, Pávai termálfürdő, barlangfürdő, Római fürdő, Gangesz fürdő, tengeri fürdő
- Gyermekvilág a kisbabás, kisgyermekes családoknak. Magyarországon egyedülálló kínálat!: bébi- és anyuka medence, bébiúsztató medence, gyermekfoglalkoztató, gyermekpihenő-terem, pelenkázó helyiség a legkisebbeknek, családi medence, pezsgőmedence és 2 gyermekcsúszda, játszóház  a nagyobb gyerekeknek
- Szaunavilág az egészséges életmód híveinek: finn szaunák, gőzkamrák, infra szaunák, masszázs zuhany, merülő medencék
- Privátfürdők  családoknak, baráti társaságoknak: 3 db privát fürdő egység jakuzzival,  szaunával
- 2 pályás állószörf a   vízi sportok szerelmeseinek
- Uszoda, kondicionáló terem, aerobic terem, 2 db squash pálya az aktív pihenés kedvelőinek
- Beauty szalon, Relax szoba, fekvő és álló szolárium, Dermalife, thai masszázs, alternatív masszázsformák egy kis kényeztető wellness érzésre vágyóknak
-  Palace önkiszolgáló étterem, Hullám Snack Bár, kávézó a finom falatok kedvelőinek.